A Görgényi- és Kelemen-havasok




Görgényi havasok

  (G.-i hegység), a Hargita-hegység egyik tagja, Maros-Torda és Csik vármegyében. A G. a Maros, Görgény és Kis-Küküllő völgye közt emelkednek s legmagasabb csúcsaik a Zásznat 1248 m.), Fancsal (1245 m.), Bumásza (1685 m.), Batrina (1634 m.) és Kereszthegy (1515 m.). A Kereszthegytől D-re a Kereszthegyi hágó (1422 m.), mely a Görgény völgyéből Gyergyó-Ditróra vezet át, a hegységtől egy magasabb csoportot választ el, melynek főbb csúcsai a Mezőhavas (1777 m.), Tatárkő, Felleszilása (1628 m.), ezt a Parajd és Gyergyó-alfalu közti Bucsinhágó (1141 m.) választja el a tulajdonképen Hargita-hegységtől. A G. eszerint két egymással majdnem párhuzamos hegycsoportból állanak, melyeket a Görgény völgye választ el egymástól. A Mezőhavas csoportjának Ny-felől utolsó magasabb hegye a Gajnásza (1191 m.) melyen tul a hegység gyorsan ereszkedik alá a Maros völgye felé, hol alacsony dombokban végződik. A Mezőhavasból Dny-felé egy másik hegysor ágazik ki, mely a Nyárád és Kis-Küküllő völgyei közt terül el s főcsúcsáról Bekecs (l.o.) vagy Nyárádmelléki hegységnek neveztetik. A G. majdnem kizárólag trachitból és trachittufából állanak. Sürü őserdők borítják, melyek vadban bővelkednek. A magasabb hegyek közt községek nincsenek, de a Nyárád mellékei sürün vannak népesítve.
(Forrás: A Pallas nagy lexikona)
  A Görgényi-havasok vízrajza

Az éghajlati és geomorfológiai viszonyoknak megfelelően a vízfolyások bőhozamúak és sebesek. A vulkáni kúpok és kráterek jelenlétének köszönhetően sajátos vízrajz alakult ki. A vulkáni kúpok oldalán szétfutó (divergens), a kráterek belsejében pedig összefutó (konvergens) völgyek fejlődtek ki. A többi krátertől eltérően a Mező-havas kalderája majdnem teljesen ép, egyedül a Székelyópatak vágta át a kráter É-i peremét. A hegység É-i szegélyén számos patak: Borza (Borzia), Jód (Iod), Szalárd (Sálard), Kis-Göde (Gudea Micá), Nagy-Göde (Gudea Mare), Mogyorós (Mágherus) siet a Maros felé, míg K-i irányba (szintén a Marosba torkolnak) a Galócás (Gáláutas), Martonka (Martonca), Kecske (Caprá), Bakta (Bátca), Köves (Pietrosu), Kis Borzont (Borzontul Mic), Nagy-Somlyó (Lunca Mare). Déli irányba folyik a Sikaszó (Sicasáu) és a Nagy-Küküllő (Tárnava Mare), melyek találkozásánál épült meg a Zeteváraljai (Zetea) víztározó. Nyugat felé veszi útját a Kis-Küküllő (Tárnava Micá), Kis-Nyárád (Nirajul Mic), Nagy-Nyárád (Nirajul Mare), valamint mindezek közül a legbővízűbb a Görgény-patak (Gurghiu). Fontosak még a gyógyhatásukról ismert sós és édesvizű tavak. A Görgényi-havasok Ny-i lábainál lévő Szovátafürdő sós tavainak köszönheti hírnevét. Legismertebb a Medve-tó valamint a Mogyorós-, Zöld-, Piroska-, Fekete- és Vörös-tó.
(Forrás: www.fischinfo.com)



Istenszéke (Kelemen-havasok)


Kelemen-Havasok - Munţii Căliman - Căliman-Almen

  az erdélyi trachitláncolat egy tagja, mely Beszterce-Naszód és Maros-Torda vármegyék határán emelkedik. A hegység főgerince a két vármegye határán K-ről DDNy-felé húzódik s K-i felében 2000, Ny-i felében 1300-1400 m. átlagos magassága van. Legmagasabb csúcsai: a Pietroszul (2102 m.), a Kelemen-havas (2022 m.) és Sztrunyóra (1994 m.), Ny-i alacsonyabb szakaszában a Muncsel (1488 m.) és Pojána Tomi (1469 m.). A K. csúcsai meglehetősen egységes főgerincben sorakoznak, melyhez É- és D-felé kisebb-nagyobb mellékágak csatlakoznak. Ezek D-felé a Maros völgyéig, É-felé a Beszterce és Aranyos-Beszterce völgyéig terjednek, mig a Sztrunyórából a Borgói-szoros felé kiinduló hegyág a K.-at a Borgói-hegycsoporttal hozza közvetlen összeköttetésbe. A hegység nagyobb völgyei E-on a Dorna és Budapatak, D-en az Ilva, Raitosnya és Plisó völgye. A hegységet nagyobbára erdőségek borítják, keskeny völgyeiben csak kevés emberi lakás van. Közlekedési utak nem szelik.
(Forrás: A Pallas nagy lexikona)

A Keleti-Kárpátok nyugati vonulatának középső részén fekszik, az ország legnagyobb kiterjedésű vulkanikus hegysége. Vulkáni eredetét a jellegzetes lapos hegyhátak és az ezekből kúpszerűen kiemelkedő hegycsúcsok bizonyítják, melyek közül a Kis-Pietrosz (2.100 m) a legmagasabb.
A hegységben több vulkáni kráter is található. Ezek közül legmagasabb, a meredek falakkal körülvett, körülbelül tíz kilométer átmérőjű Kelemen kráter. A főgerinc további csúcsai a Gruja (1882 m), Dundec (1923 m), Papláb (1837 m), Sztrunior (1885 m), Sztracsior (1963 m), Kis-Besztercés (1990 m), Zurzugó (1907 m) és a Cigányka (1397 m).

A hegységben számos érdekes földtani képződményt találhatunk. Kiemelkedő látványosság az Isten-széke, ami nem más mint egy andezit bástyákkal körülvett havasi tisztás. Nevét onnan kapta, hogy távolról egy óriási székre hasonlít. Említést érdemel még az északi gerincen, 1760 méteres magasságban található Tizenkét Apostol nevű sziklacsoport is, melynek kialakulásában a szelektív erózió játszott fontos szerepet.

Hatalmas sebként éktelenkedik a hegyháton egy külszíni fejtésű kénbánya. A sárgás-vöröses színű hegycsúcsot nemcsak kívülről gyalulták le, hanem ezzel együtt elpusztították azt a világviszonylatban is egyedülálló barlangrendszert, melyben vasoxid sztalagmitok és egy, a Csokoládépalota nevet viselő, kéncseppkövekben gazdag terem volt.

A hegység minden évszakban többé-kevésbé járható, de a látogatásra leginkább alkalmas hónapok az augusztus és a szeptember, a téli túrázóknak pedig a február ajánlható. Arra viszont számítani kell, hogy a turistajelzések igen gyenge állapotban vannak (felújításuk folyamatban van), és menedékházak sem találhatóak a hegységben.
(Forrás: Erdélyi Turizmus)

  A Kelemen-havasok vízrajza

A vulkanikus hegységekre jellemzően a Kelemen-havasok folyóvizei, a Maros és a Beszterce mellékfolyói sugárszerű lefutásúak. Jelentősebb a Fekete-patak, amelyik az ÉK-i kráterből gyűjti össze a vizeket, és a Besztercébe ömlik. A Ny-i kráter vizeit a Borgói-Beszterce gyűjti össze, ami a Sajóba ömlik, az ÉK-ieket a Kis-Kelemen patak, az ÉNy-iakat pedig a Dorna vezeti le. A havas D-i oldalán közvetlen a Marosba ömlenek: a Bisztra-, Galonya-, Visa-, Ratosnya-, Ilva-, Zebrák-patakok. A Nagy-Kelemen-patak DK-i irányba tart. A Lomás-, Büdös- (Puturosul-), Vajda- (Voievodeasa-) patakok Maroshévízre jutnak a Toplica patak közvetítésével, amely a Marosba ömlik. Természetes tavak: az ÉNy-i térségben levő Tündér-tó (Tául Zánelor) és a Rekettyés csúcs DK-i oldalában levő glaciális eredetű Jézer- (Iezer-) tó. Két mesterséges tava a Kolibica- és a Féti-tó.
(Forrás: www.fischinfo.com)



Istenszéke (Kelemen-havasok)


Fotók a Görgényi- és Kelemen-havasokról.



Kapcsolódó linkek



Ajánlott irodalom

  •   Torjai Rácz Zoltán: Görgényi Havasok
      Az "Erdély Hegyei" sorozat 1. kötete, (Pallas-Akadémia Könyvkiadó · 1998)

  •   Xántus László, Xántus Juliánna: Kelemen Havasok
      Az "Erdély Hegyei" sorozat 22. kötete, (Pallas-Akadémia Könyvkiadó · 2003)

  • Nagy Balázs méltán népszerû könyve, a "Kárpátjárók" számára nélkülözhetetlen alapmû
    Gerintúrák a Kárpátokban (Sziget Könyvesbolt · Debrecen · 2004)


  • Levél a Webmesternek
    © MKE 2006