| |
Történelme:
Az első írásos oklevél 1270-ből való, melyben V. István Teluky-t nővére két fiának, Demeternek és Mihálynak adományozta. Feltételezhetően
ekkorra egy önálló, jelentősebb bányásztelepüléssé integrálódott a korábbi 7 kisebb bányásztelep . A jelenlegi Telkibánya a Protocollum
tanúsága szerint ugyanis 7 falu népéből állott. Ezek voltak: Telki, Vámház, Nagygyümölcs, Mindszent, Csör-Csőz, Rátka és Koncfalva.
Ezek emlékét ma már csak egy-egy határrész őrzi. A bányászat fellendülése után kapta a Telukbánya, majd Telkibánya nevet, melynek fénykora
az Anjou királyok idejére tehető. Európa hírű bányái olyan gazdagságot teremtettek, hogy ráragadt a ma is ismert Aranygombos Telkibánya
elnevezés. A gazdag bányavárosban ugyanis bearanyozták a templom tornyán lévő "gombot" a hagyomány szerint.
A középkori felső-magyarországi bányavárosok sorában az ötödik helyet foglalta el. Zsigmond király
idejében az okiratok mint bástyákkal és falakkal megerősített helyet említik. Ebben az időben épülhetett régi vára a mai református
templom körül, melyről Bonfinius - Mátyás király történetírója - is megemlékezett. Egy középkori hatalmas bányaszerencsétlenség miatt
azonban a bányászat évszázadokon át szünetelt, majd később hosszabb- rövidebb ideig újraindult. Ebben a bizonyos Veresvíz-völgyi,
rettenetes bányaomlásban a krónikák szerint 360 bányász vesztette életét. Tompa Mihály az eset kapcsán írta meg Verespatak című balladáját.
Mária Terézia idejében néhány bányát szintén újraindítottak,
aztán a reformkori fejlesztések idején itt épült az ország első kőedénygyára, amit 1906-ban áttelepítettek Hollóházára. Ezek következtében Telkibányán csak az erdő és a mezőgazdaság jelentett további megélhetést. A bányászkodás múltját ma is őrzik a bányabejáratok, az arany őrlő- és mosóhelyei, valamint a község belterületén található múzeum.
Ajánlott túraútvonalak:
Félnapos túrák
A gönci kolostorromok, Amadévár,
Kutyaszorító (Ósva-völgy), Kőkapu, Fűzéri vár, Nagy-Milic,
Hollóháza, Mátyás király kútja, Dorgói-fenyves, Pengőkő, Bohó-rét, Regéci vár
Egynapos túrák
Boldogkőváralja, valamint a másik irányban a fűzérradványi
kastély, az arborétum, a széphalmi Kazinczy emlékmúzeum, Sátoraljaújhely [satoraljaujhely.lap.hu] és
Sárospatak [sarospatak.lap.hu]
Többnapos túrák
A Rákóczi túra útja: A Füzér-Telkibánya-Regéc-Sárospatak
Túrák a Zemplén 700-as csúcsain
A Zempléni-hegységnek 24 csúcsa magasabb 700 méternél:
a Borsó-hegy, Nyerges-hegy, Nagy-Milic, Hermanház-tető, Kerékgyártó-Bükk, Kakasbérc, Sólyom-kő, Nagy-Mocsaras, Téglás-kő, Reszelt-bérc,
Hemzső-bérc, Bohó-hegy, Gergely-hegy, Bán-hegy, Szár-kő, Kerek-hegy, Dorgó-tető, Nagy Péter-mennykő, Magoska, Nagy-Szár-kő, Kerékkötő-kő, Nagy-Bekecs, Tokár-tető, Pengő-kő.
Ideális útvonala mintegy 20 km, szintemelkedése 2750 m.
Nevezetességei:
A felszíni perlitfolyás az Ósva-völgyben látható.
Telkibányai Vártemplom:
A templom építésének ideje nem ismert. A tudomány
állása szerint 1318-1340 között kezdődött el az építkezés. A legkorábbi
feljegyzés a templom északi falába beépített kőtáblán olvasható, amit Bonfini
történetíró írt. Zsigmond király idején a templom az itt felépült védelmi vár
egyik része volt. A templom gótikus stílusban épült, a főhajón kívül két
oldalhajója is volt, az egyiknek a nyomai a déli fal külső oldalán még ma is jól
láthatóak. A keleti oldalon állt a nagyméretű szentély. Az épületet a husziták
lerombolták 1442 és 1460 között.
A Perényiek nagy adományának köszönhetően a templomot újjáépíttették. Az
átépítések után a templom akkora lett, hogy a település egész lakossága elfért
benne. Ekkor készítették a szószéket is Az átépítést 1624-ben fejezték be. Azóta
a templomot többször átépítették, renoválták. A kő harangtornyot 1829-ben
építették a templom nyugati végére neogótikus stílusban. A 25 méter magas
toronyban két harang áll, a nagyobb 600 kg, a kisebb 250 kg súlyú. Mindkettőt a
Nemzeti Múzeum nemzeti örökségének nyilvánította.
Kopjafás temető: A vártemplomot körülvevő temetőben álló fejfák az
„oszlopos-rovásos” kopjafák csoportjába tartoznak. Még láthatók az emberi testre
utaló arányok is attól függően, hogy a kopjafák kisgyermek, fiatal korú vagy
soványabb testalkatú sírhelyét jelölik-e. Az ősi halottkultuszra utal a
rozettás, forgó rózsához hasonló ornamentika, amelyek a napisten kőkori eredetű
jelképe.
Hősök emlékparkja: 1996-ban fejeződött be a Hősök Emlékparkjának
kiépítése. Az emlékmű azoknak a nevét tartalmazza, akik az első és második
világháborúban hősi halált haltak. A sötétszürke márványtáblán 65 hősi halott
nevét olvashatjuk.
A parkot a temetővel egy 1849-es emlékmű köti össze.
Szent Katalin Kápolna és Ispotály Romkert: Az 1367-bóll származnak azon
okiratok, melyek beszámolnak az ispotály és a templom alapításáról.
Az ásatásokat a Herman Ottó Múzeum végezte. A hazánkban talált ispotályok közül
csak a telkibányai maradt meg eredeti formában. A telkibányai Szent Katalin
kápolna és ispotály az ország egyik legszebb helyreállított műemléke. Az
oltárképet és a padokat Joó Zoltán táblakép festő készítette. Az oltárkép fő
alakja Alexandriai Szent Katalin. Szent Rókus
a betegek segítője és Szent Borbála a bányászok védőszentjeként idézi Telkibánya múltját. A templom
akusztikájának köszönhetően hangversenyeket is tartanak itt.
Vadászati kiállítás: (Hegyi út 6/a) A Zempléni-hegységnek igen gazdag a
vadállománya. Még ma is hazánk egyik leggazdagabb vadászterülete a
Zempléni-hegység, hiszen itt megtalálható Magyarország összes nagyvadjai,
szarvas, őz, vaddisznó, kárpáti gímszarvas, muflon, vadmacska, hiúz, róka, borz,
stb. (a dámszarvas kivételével)
Egy Telkibányán lakó erdőmérnök magángyűjteményének közreadásával hozta létre a
kiállítást, ahol közel 100 zempléni trófea látható. A kiállításon vadászattal
kapcsolatos felszerelések, faragványok, fokosok, díszkorsók láthatóak, amelyek
egyenként is egy-egy remek kézműves alkotás. A kiállítás másik különlegessége A
Zempléni vadgazdasággal kapcsolatos szakirodalmi gyűjtemény és az egyes
állatfajok ismertetője.
Ipartörténeti gyűjtemény: A telkibányai Ipartörténeti gyűjtemény a
rudabányai Érc- és Ásvány-
bányászati Múzeum kezdeményezésére nyílt meg 1970-ben,
abban az épületben, amelyben 1825-ben Bretzenheim herceg * az érckutatásnál
megtalált kaolin felhasználására egy porcelángyárat létesített. Gyönyörű edények
és dísztárgyak kerültek ki a gyárból. A gyártást beszüntették, és az épület
leromlott. A romos épületet az 1930-as évek elején a Kádár család birtokába
jutott és a felső szinteket lebontva lakóházzá alakította át. 1970-ben az épület
alagsorát, 1980-ban pedig az egész épületet és teljes vagyonát Kádár Sarolta a
múzeum céljaira adományozta.
A múzeum legértékesebb részét a kerámia gyűjtemény képezi, amely hazánk első
porcelán termékeit. A bányászati gyűjtemény Telkibánya középkori virágzó
nemesércbányászat emlékeit és Tokaj-Hegyalja ásványbányászatának dokumentumait
és a régi fafaragótábor alkotásait őrzi.
* [Bretzenheim Ferdinánd herceg
Régi német nemesi család. Az 1780. évben grófi címet kap, majd 1789.
évben német birodalmi hercegi rangra emelkedett. Az 1803. évben Lindaut a Bóden-tó melletti birtokait elcserélte a volt /elkobozott Rákóczi
birtok egy részére /Abaújszántó, Sárospatak, Regéc/ és így kerül a térségbe. Az 1820-as években a Bretzenheimek a regéci birtokon kaolinra
bukkantak és a család barátja Széchenyi István biztatására 1825-ben megépítette az első magyar porcelángyárat. Az 1827. évben magyar
indigenátust [1848 előtt a magyar honosság (nemesség) elnyerése külföldi részéről, ill. ennek kitüntetésképpeni adományozása.] kapott]
Ezen vidék természeti kincseit, fáit, növényeit, vadjait és madarait mutatja be
az erdészeti kiállítás.
Ércőrlő Malomkőpark: Telkibánya környékén folyt nemesérc bányászat
értékes emlékeit őrzik a malomkövek. Anyaguk kemény hidrokvarcit és kovásodott
riolit, amelyek Tokaj-Hegyalja jellegzetes kőzetei. Az egyes kiállított
malomköveket a XIV. században használták. A Kánya-hegy oldalában csaknem ötven
félig faragott malomkő található. A legrégebbi malomkő emberi vagy állati erővel
meghajtott nyilas zúzó tartozéka.
Szabadtéri színpad: A múzeumkertben épült meg hazánk egyik legszebb
fekvésű szabadtéri színpada a domboldalba bevágva csodálatos erdei háttérrel. A
millecentenárium évében, 1996-ban alakult ki a jelenlegi szabadtéri színpad.
(Forrás: www.orszagismeret.hu; www.vendegvaro.hu)
|
