Telkibánya



  Történelme:

Az első írásos oklevél 1270-ből való, melyben V. István Teluky-t nővére két fiának, Demeternek és Mihálynak adományozta. Feltételezhetően ekkorra egy önálló, jelentősebb bányásztelepüléssé integrálódott a korábbi 7 kisebb bányásztelep . A jelenlegi Telkibánya a Protocollum tanúsága szerint ugyanis 7 falu népéből állott. Ezek voltak: Telki, Vámház, Nagygyümölcs, Mindszent, Csör-Csőz, Rátka és Koncfalva. Ezek emlékét ma már csak egy-egy határrész őrzi. A bányászat fellendülése után kapta a Telukbánya, majd Telkibánya nevet, melynek fénykora az Anjou királyok idejére tehető. Európa hírű bányái olyan gazdagságot teremtettek, hogy ráragadt a ma is ismert Aranygombos Telkibánya elnevezés. A gazdag bányavárosban ugyanis bearanyozták a templom tornyán lévő "gombot" a hagyomány szerint.

A középkori felső-magyarországi bányavárosok sorában az ötödik helyet foglalta el. Zsigmond király idejében az okiratok mint bástyákkal és falakkal megerősített helyet említik. Ebben az időben épülhetett régi vára a mai református templom körül, melyről Bonfinius - Mátyás király történetírója - is megemlékezett. Egy középkori hatalmas bányaszerencsétlenség miatt azonban a bányászat évszázadokon át szünetelt, majd később hosszabb- rövidebb ideig újraindult. Ebben a bizonyos Veresvíz-völgyi, rettenetes bányaomlásban a krónikák szerint 360 bányász vesztette életét. Tompa Mihály az eset kapcsán írta meg Verespatak című balladáját.

Mária Terézia idejében néhány bányát szintén újraindítottak, aztán a reformkori fejlesztések idején itt épült az ország első kőedénygyára, amit 1906-ban áttelepítettek Hollóházára. Ezek következtében Telkibányán csak az erdő és a mezőgazdaság jelentett további megélhetést. A bányászkodás múltját ma is őrzik a bányabejáratok, az arany őrlő- és mosóhelyei, valamint a község belterületén található múzeum.


Ajánlott túraútvonalak:

Félnapos túrák
A gönci kolostorromok, Amadévár, Kutyaszorító (Ósva-völgy), Kőkapu, Fűzéri vár, Nagy-Milic, Hollóháza, Mátyás király kútja, Dorgói-fenyves, Pengőkő, Bohó-rét, Regéci vár

Egynapos túrák
Boldogkőváralja, valamint a másik irányban a fűzérradványi kastély, az arborétum, a széphalmi Kazinczy emlékmúzeum, Sátoraljaújhely [satoraljaujhely.lap.hu] és Sárospatak [sarospatak.lap.hu]

Többnapos túrák
A Rákóczi túra útja: A Füzér-Telkibánya-Regéc-Sárospatak

Túrák a Zemplén 700-as csúcsain
A Zempléni-hegységnek 24 csúcsa magasabb 700 méternél: a Borsó-hegy, Nyerges-hegy, Nagy-Milic, Hermanház-tető, Kerékgyártó-Bükk, Kakasbérc, Sólyom-kő, Nagy-Mocsaras, Téglás-kő, Reszelt-bérc, Hemzső-bérc, Bohó-hegy, Gergely-hegy, Bán-hegy, Szár-kő, Kerek-hegy, Dorgó-tető, Nagy Péter-mennykő, Magoska, Nagy-Szár-kő, Kerékkötő-kő, Nagy-Bekecs, Tokár-tető, Pengő-kő.
Ideális útvonala mintegy 20 km, szintemelkedése 2750 m.


Nevezetességei:

A felszíni perlitfolyás az Ósva-völgyben látható.

Telkibányai Vártemplom: A templom építésének ideje nem ismert. A tudomány állása szerint 1318-1340 között kezdődött el az építkezés. A legkorábbi feljegyzés a templom északi falába beépített kőtáblán olvasható, amit Bonfini történetíró írt. Zsigmond király idején a templom az itt felépült védelmi vár egyik része volt. A templom gótikus stílusban épült, a főhajón kívül két oldalhajója is volt, az egyiknek a nyomai a déli fal külső oldalán még ma is jól láthatóak. A keleti oldalon állt a nagyméretű szentély. Az épületet a husziták lerombolták 1442 és 1460 között.

A Perényiek nagy adományának köszönhetően a templomot újjáépíttették. Az átépítések után a templom akkora lett, hogy a település egész lakossága elfért benne. Ekkor készítették a szószéket is Az átépítést 1624-ben fejezték be. Azóta a templomot többször átépítették, renoválták. A kő harangtornyot 1829-ben építették a templom nyugati végére neogótikus stílusban. A 25 méter magas toronyban két harang áll, a nagyobb 600 kg, a kisebb 250 kg súlyú. Mindkettőt a Nemzeti Múzeum nemzeti örökségének nyilvánította.

Kopjafás temető: A vártemplomot körülvevő temetőben álló fejfák az „oszlopos-rovásos” kopjafák csoportjába tartoznak. Még láthatók az emberi testre utaló arányok is attól függően, hogy a kopjafák kisgyermek, fiatal korú vagy soványabb testalkatú sírhelyét jelölik-e. Az ősi halottkultuszra utal a rozettás, forgó rózsához hasonló ornamentika, amelyek a napisten kőkori eredetű jelképe.

Hősök emlékparkja: 1996-ban fejeződött be a Hősök Emlékparkjának kiépítése. Az emlékmű azoknak a nevét tartalmazza, akik az első és második világháborúban hősi halált haltak. A sötétszürke márványtáblán 65 hősi halott nevét olvashatjuk.

A parkot a temetővel egy 1849-es emlékmű köti össze.

Szent Katalin Kápolna és Ispotály Romkert: Az 1367-bóll származnak azon okiratok, melyek beszámolnak az ispotály és a templom alapításáról.

Az ásatásokat a Herman Ottó Múzeum végezte. A hazánkban talált ispotályok közül csak a telkibányai maradt meg eredeti formában. A telkibányai Szent Katalin kápolna és ispotály az ország egyik legszebb helyreállított műemléke. Az oltárképet és a padokat Joó Zoltán táblakép festő készítette. Az oltárkép fő alakja Alexandriai Szent Katalin. Szent Rókus a betegek segítője és Szent Borbála a bányászok védőszentjeként idézi Telkibánya múltját. A templom akusztikájának köszönhetően hangversenyeket is tartanak itt.

Vadászati kiállítás: (Hegyi út 6/a) A Zempléni-hegységnek igen gazdag a vadállománya. Még ma is hazánk egyik leggazdagabb vadászterülete a Zempléni-hegység, hiszen itt megtalálható Magyarország összes nagyvadjai, szarvas, őz, vaddisznó, kárpáti gímszarvas, muflon, vadmacska, hiúz, róka, borz, stb. (a dámszarvas kivételével)

Egy Telkibányán lakó erdőmérnök magángyűjteményének közreadásával hozta létre a kiállítást, ahol közel 100 zempléni trófea látható. A kiállításon vadászattal kapcsolatos felszerelések, faragványok, fokosok, díszkorsók láthatóak, amelyek egyenként is egy-egy remek kézműves alkotás. A kiállítás másik különlegessége A Zempléni vadgazdasággal kapcsolatos szakirodalmi gyűjtemény és az egyes állatfajok ismertetője.

Ipartörténeti gyűjtemény: A telkibányai Ipartörténeti gyűjtemény a rudabányai Érc- és Ásvány-
bányászati Múzeum
kezdeményezésére nyílt meg 1970-ben, abban az épületben, amelyben 1825-ben Bretzenheim herceg * az érckutatásnál megtalált kaolin felhasználására egy porcelángyárat létesített. Gyönyörű edények és dísztárgyak kerültek ki a gyárból. A gyártást beszüntették, és az épület leromlott. A romos épületet az 1930-as évek elején a Kádár család birtokába jutott és a felső szinteket lebontva lakóházzá alakította át. 1970-ben az épület alagsorát, 1980-ban pedig az egész épületet és teljes vagyonát Kádár Sarolta a múzeum céljaira adományozta.

A múzeum legértékesebb részét a kerámia gyűjtemény képezi, amely hazánk első porcelán termékeit. A bányászati gyűjtemény Telkibánya középkori virágzó nemesércbányászat emlékeit és Tokaj-Hegyalja ásványbányászatának dokumentumait és a régi fafaragótábor alkotásait őrzi.

* [Bretzenheim Ferdinánd herceg
Régi német nemesi család. Az 1780. évben grófi címet kap, majd 1789. évben német birodalmi hercegi rangra emelkedett. Az 1803. évben Lindaut a Bóden-tó melletti birtokait elcserélte a volt /elkobozott Rákóczi birtok egy részére /Abaújszántó, Sárospatak, Regéc/ és így kerül a térségbe. Az 1820-as években a Bretzenheimek a regéci birtokon kaolinra bukkantak és a család barátja Széchenyi István biztatására 1825-ben megépítette az első magyar porcelángyárat. Az 1827. évben magyar indigenátust [1848 előtt a magyar honosság (nemesség) elnyerése külföldi részéről, ill. ennek kitüntetésképpeni adományozása.] kapott]

Ezen vidék természeti kincseit, fáit, növényeit, vadjait és madarait mutatja be az erdészeti kiállítás.

Ércőrlő Malomkőpark: Telkibánya környékén folyt nemesérc bányászat értékes emlékeit őrzik a malomkövek. Anyaguk kemény hidrokvarcit és kovásodott riolit, amelyek Tokaj-Hegyalja jellegzetes kőzetei. Az egyes kiállított malomköveket a XIV. században használták. A Kánya-hegy oldalában csaknem ötven félig faragott malomkő található. A legrégebbi malomkő emberi vagy állati erővel meghajtott nyilas zúzó tartozéka.

Szabadtéri színpad: A múzeumkertben épült meg hazánk egyik legszebb fekvésű szabadtéri színpada a domboldalba bevágva csodálatos erdei háttérrel. A millecentenárium évében, 1996-ban alakult ki a jelenlegi szabadtéri színpad.

(Forrás: www.orszagismeret.hu; www.vendegvaro.hu)



Néhány az interneten fellelhetô link amely érdeklôdésre tarthat számot.



Levél a Webmesternek
© MKE 2006