|
| |
2006. márciusban a " Hónap témája" rovatban megjelent összefoglaló anyag:
Radnai-havasok
|
| |
|
| |
Rodnai havasok, a Kárpátok erdélyi északi határláncolatának egyik tagja, mely Máramaros és Beszterce-Naszód vármegyék határán
emelkedik. A hatalmas hegységet, mely egészben véve Ny-ról K. felé csap, Ny-on a rumuli vagy szacsali hágó (877 m.) választja el a
Cibles-hegységtől (l. o.); fő gerince innen K. felé húzódik egészen a radnai szorosig (helyesebben hágóig, 1257 m.), mely azt a borgói
hegycsoporttól (l. o.) választja el. Ezen fő gerinc hossza 50 km., és átlagos magassága 2000 m., jelentékenyebb csúcsai a Batrina
(1713 m.), Vurvu Repede (2077 m.), Vurvu Puzdreborn (2191 m.), Gargalen (2160 m.), Ünőkő (2280 m.) és Korongyostető (1994 m.); maga a
R. legmagasabb csúcsa a Nagy-Pietrosz (2305 m.) egyik északi oldalágból emelkedik ki, Borsától D-re (Máramaros vármegyében). A R. zárt
vonalban húzódó fő gerincét nem rovátkolja jelentékenyebb nyeret s út sem vezet rajta keresztül. Déli mellékvölgyeiben több község s
Radna-Borberek fürdő (az u. n. Borvölgyben) fekszik. (Forrás: A Pallas nagy lexikona)
|
| |
| |
A Radnai-havasok vízrajza
A Radnai-havasok jelentős vízválasztó három nagy vízgyűjtő medence határán (Tisza, Aranyos-
Beszterce és Nagy-Szamos).
Északi és ÉNy-i részén eredő vizei a Tiszába ömlenek. Jelentősebbek, a Máramarosi-medencén végigfolyó Visó és Iza. Északkeleti részén
ered az Aranyos-Beszterce, amely végigkacskaringózva a Keleti-Kárpátok hegyei között végül a Szeretbe ömlik. Keleti részén ered a
Nagy-Szamos, amely összegyűjti a D-i oldal folyóvizeit. Ezek közül jelentősebbek a Bánya-patak, az Ányes (Anies), a Kormája (Cormaia),
a Rebra és a Szálva. A hegység belsejében, a patakok sűrű hálózatot alkotnak. Vízhozamuk változó. 1600-1700 m fölött, hóolvadás után,
májusban bővizű, majd fokozatosan apadó patakokat találunk. Ezek meredek völgyeken, gyakran vízeséseken keresztül ereszkednek egész
800-1000 m-ig, ahol egymással egyesülve már igazi hegyi folyócskákat hoznak létre.
Az É-i oldal gleccservölgyeiben 1700 m fölött, egész sor kisebb-nagyobb tavacskát találunk. Jelentősebbek: a Lala, az Aranyos-Beszterce
forrástava, a Bulzáescu-tavak (Bukuly-tólépcső) és a Mosolygó-tó. Nagy részük alig éri el az 1-2 m mélységet. Kivétel a Bukuly-lépcső
második tava, amely meghaladja az 5 m-es mélységet. A tavacskák egy része csak a csapadékból táplálkozik, ezek szárazabb, melegebb években
augusztusra kiszáradnak.
A turisták szempontjából külön említést érdemelnek a tiszta vizű források. Nyár elején még mindenhol bőven találunk belőlük. Nyár
végére, főleg a gerincút mentén, nagy részük elapad. A Ny-i hegycsoport eocén mészköveiben gyakoriak a karsztforrások. A legjelentősebbek
a Kék-forrás, és a Hidegforrás Teles-völgyében. A kristályos palák zónájában lemezes mészkövek mentén, kisebb vízhozamú, de megbízható
forrásokat találunk. A hegység peremein ásványvízforrásokra bukkanhatunk.
(Forrás: fischinfo)
|
| |
|
| |
Borgói-hegység
(románul Munţii Bârgăului) a Keleti-Kárpátok része. Határai északon a Nagy-Szamos,
délen a Beszterce folyó, keleten a Dorna folyó. Magasságban elmarad a szomszédos
Radnai-havasoktól, Szuhard-hegységtől és Kelemen-havasoktól, legmagasabb
csúcsai a Nagy-Henye (1611 m) és a Gogoaşa (1605 m). A hegység keleti részében a
Borgói-hágó (1227 m) köti össze a Dorna völgyét Besztercével.
(Forrás: Borgói-hegység)
A K-i Kárpátok erdélyi É-i határláncolatának tagja, a Nagy-Szamos és Beszterce
völgyei közt. A Radnai szorosnál ágazik ki a Radnai havasok hatalmas tömegéből s
először D.-nek tart (legmagasabb csucsa a Vurva Omuluj. 1832 m.), majd a Borgói
szorosnál keskeny ágakban Ny. felé kanyarodik (Henyul 1614 m.) s mindinkább
alacsonyodó ágaival (Viráni kő 741 m.) a Nagy- Szamos és Sajó egyesüléséig
húzódik. Fővölgyei Ny. felé az Ilva és Les, K. felé a Kosna és Tesna völgyei.
Geológiailag a B. főtömege kristályos palákból áll, Ny. felé vonuló részét eocén
képletek alkotják közben egyes trachitszigetekkel. A hegység É- i és K-i részében alig
járható, csak két hegyi út visz gerincén át a Borgói szorosból a Les és Ilva völgyébe,
melyben nehány község is van. A Ny-i szakaszt 3 országút szeli, u. m. Besztercéből
Somkerekbe és Naszódra, és Borgóból Kis-Ilvára, utóbbi 720 m. magasságig
kapaszkodik fel. A hegység eme részében számos község van s a földművelés is lehetséges, mig a zord É.-i szakaszt rengeteg erdők borítják, melyekből nagy mennyiségü fát szállítanak a borgó-besztercei fűrésztelepre.
(Forrás: Pallas Nagylexikon)
|
Néhány az interneten fellelhetô link amely érdeklôdésre tarthat számot.
|
| |
ifj. dr. Parádi Ferenc írása, megjelent az Erdély, Honismertetô Folyóirat, Az Erdélyi
Kárpát-Egyesület értesítôje 1941. XXXVIII. évfolyam 2. sz. (332) számában
A Buknitor-gerinc elônyei.
Északerdély hegyeit még a közeli városok kirándulói közül is kevesen ismerik. Az elmult évek kedvencei inkább a Gyalui-havasok, az
Érchegység és a Bihari-havasok voltak. A délerdélyi természetjárók pedig szinte kizárólag a Brassói-, Fogarasi-, Szebeni-havasokat és a
Retyezátot bújták. Viszont a Székelyföldnek ott voltak a közeli Hargita és a Gyergyói hegyek. Az Erdélyi Kárpátok északkeleti pereme
így komoly kirándulót alig-alig látott.
Nem így volt hajdan, a mult század elsô évtizedeiben, sôt késôbb az Erdélyi Kárpát Egyesület megalakulásának idején ezelôtt ötven
éve sem. Abban az idôben a Lápos- és Szamos-folyók felsô folyása gyakorta látogatott helyek voltak. Akkor virágoztak fel a
szolnokdobokamegyei Sztojka, karbonár és Büdöspataka fürdôk, továbbá a beszetrcenaszódmegyei Oláhszentgyörgy, Borberek és az azóta
teljesen feledésbe ment Dombhát fürdô. A környezô havasok is nagyobb tiszteletben részesültek. A Borgói, Radnai és Kelemen havasok,
valamint a méltóságteljes Cibles, a rendes nyárvégi nagyobb kirándulásoknak voltak kedvelt célpontjai. Pedig már a mult század közepérôl
származó feljegyzésekbôl olvassuk, hogy az erdôk tervszerütlen irtása egyre távolabb űzte itt is a hatalmas ôsrengetegeket a lakottabb
helyek környékétôl.
Északerdély regényes vidéke megérdemelné pedig, hogy többet foglalkozzunk vele. Az új határ miatt a nehéz székelyföldi
közlekedés is rákényszerít, hogy könnyebben megközelíthetô fürdôhelyeinket is felkaroljuk. Az északerdélyi fürdôkben hamarosan el kell
tüntetnünk az utóbbi évek elhanyagoltságának nyomait, az elmenekült villatulajdonosok szállásait ki kell nyíttatnunk és a fürdôforgalom
rendelkezésére kell bocsátanunk. Mindez új, pezsgô lendületet adna ott a fürdôéletnek és a meginduló forgalom számos új munkalehetôséget
nyujtana az odatelepedô székelyföldi munkakeresôknek. Egyesületünk egyelôre megfelelô tagok hiányában, eddig itt csak elôkészítô
munkát végezhetett.
A fürdôélet megszervezését megelôzi a tájékozódás. Vegyünk például Beszterce-Naszód megye térképébôl egy négyszögű
kivágást és keressük ki a természetjáró viszonylatban ott hasznosítható területeket. Az általunk kiszemelt földdarab k. b. húsz kilométer
széles és 30 kilométer hosszú. Magában foglalja azt a hegyvidéket, amelyet egy magasabb kilátópontról könnyen beláthatunk. Válasszuk ki
tehát elôször ezt a kilátóhegyet.
A Nagyszamos felsôfolyásának kiváló kilátóhelye az Oláhszentgyörgy mellett húzódó "Buknitor" gerinc.
Magassága 1038 méter. A községbôl egy óra alatt elérhetjük. Induljunk el tehát és nézzünk körül a tájon. Oláhszentgyörgy fürdôt vonattal
érhetjük el Désrôl. A fürdônek kitünô gyógyvíze van, amely különösen májbetegségek, gyomorbajok esetében rendkívül jó hatású.
A fürdônek csak az a baja, hogy még ma is elég kezdetleges, különösen diétás táplálkozás tekintetében. A lakás kérdését már könnyebben
megoldhatjuk. A község kitünô kiindulóhely, különösen ha gerincvándorlással kívánjuk a Horthy-csúcsot elérni.
Most azonban nem észak felé, a Horthy-csúcs irányában vesszük útunkat, hanem a községtôl keletre vágunk át a
Nagyszamoson és rálépünk a községtôl a rögtön magasodó hegy lábára.
Tél kezdetén jártam itt utoljára. Vidám utamon "Jack", a rendkívül csunya, de ragaszkodó öreg buldoggkutya kísért el.
Ficánkolva rohant neki a konglomerátumokkal teleszórt havas hegyoldalnak. Itt-ott a kárpáti homokkô is kibukkant a vékony hó alól.
Amikor a csenevész, agyonirtott cserjés lomberdô vidékére értünk, a nehéz nyaláb rôzsét már anyagos mederben szánkáztatták lefelé a
szembejövô falusiak. Nyolc-tíz csoporttal találkoztunk, amelyek valamennyien a téli tüzelôanyag kezdetleges hazaszállításával
veszôdtek. A több méter hosszú ágcsomókat lánccal összekötözve húzgálták lefelé, míg hátuljövôk a terhet itt-ott az "útonálló" bokrok
akadályaitól szabadították meg.
Tíz óra volt amikor a községet elhagytuk és tizenegykor már felértünk a tetôre. Széles lapály nyilt ki ott fent
egyszerre. Elôttünk kis tanyaház bújt meg a korai hótakaró alatt. Mögötte szemvidító síterületek lejtôsödtek az Ilva és a Les patakok
völgyei felé.
Még egy rugaszkodás és Jack kutyát a Buknitor-hegy 1038 méter magas csúcsán érem utól. Még ez az elfogult buldogg
kutya is elámul a kitünô kilátáson. Élénk figyelô állásban szimatol körül. Beleüti tömpe orrát a Radnai havasok felôl érkezô friss, csípôs
szélbe, majd egyet fordul és már a Borgói hegyek szinte kartávolságnyi gerinceit szemléli. Lent a Les völgyében zakatoló vonat pöfékel fel Nagyilva felé.
Idelátszik, amint a mozdony belefut az apró játékalagútba.
Most azonban elég volt az élvezetbôl. tekintsünk kissé több szakszerűséggel körül. Északon kezdjük el, ahol a
Nagyszamos mély völgye választ el a Radnai havasok kemény hullámaitól. Alattunk Oláhszentgyörgy fürdônél kezdôdik az út és merész
lejtéssel kúszik fel a szembenlevô Magura és a Krája hegy tetejére. Itt kezdik a mászást azok, akik gerincúton kívánnak a Horthy-csúcsra
jutni. Másfélnapos vándorlással el is érhetik a Borsa fölé kiugró nagy hegyet, közben a Paltin és Zab alkotnak egy-egy lépcsôfokot.
A gerinc mellett észak-déli irányban a Kormája patak völgy képez éles elválasztóvonalat. Tôle jobbra újabb gerinc kezdôdik a Nagyszamos
völgyében Májer községnél. Ebbôl a Preluka, a Muncsel, a Rábla és a Lapte csúcsai látszanak ide. A gerincnek felsô vége takarja elôlünk a
Horthy-csúcsot. Májer községen túl az Ánies patak szakad a Nagyszamosba. A patak felsôfolyásánál a Korongyos emelkedik az ég felé 1994
méter magas csúcsával. A sziklás tetôt jól látható keskeny gerincnyak köti össze az egész táj felett uralkodó Ünökô hatalmas tömbjével.
Közben mély suvadást képez a Borberek patak völgy, amelynek csak felsô részét és a Szamosra nyíló völgytorkolatát látjuk, Óradna községgel.
Az ódon külsejű csinos nagyközségbôl könnyen eljuthatunk az EKE 8 kilométernyire fekvô hajdani fürdôhelyére, Borberekre, valamint a
Nagyszamos partján álmodozó, elhagyott Dombhát fürdôre. Mindkettônek kitünô szénsavas forrásai pompás gyógyvízet szolgáltatnak.
Dombhát fürdôrôl felkúszik pillantásunka Nagy-magura vulkáni kúpjára, majd a Kismaguránál áll meg egy pillanatra.
De bárhova tekintünk, köröskörül élesen belátunk a Borgói hegyek és völgyek útvesztôibe, sôt azokon túl a Kelemen havasok egy-egy darabja
is elôvillan.
De Jack kutya már türelmetlenül kapargat körülöttem. Gondos viaszolás után léceim zízegve siklanak a friss, enyhén
fagyott havon. Közel négy kilométeres siklás után az Ilva medre fölött torpanok meg. Innen hosszú mászás következik a Magura oldaláig.
Dombhát fürdô a következô torpanás állomása, ahonnan útközben elcsípett alkalmi szekér visz vissza Oláhszentgyörgyre. Két órakor már vígan
kanalazok házigazdáimnál, Jack kutya pedig egy fél lábos vízet lefetyel fel a pompás kirándulás után.
|
|
