Balaton-felvidék I.




  Balatoncsicsó

Balatoncsicsó a Nivegy-völgy északi felének négy Árpád-kori települését is magába olvasztotta: Ároktő, Herend, Szentbereckfa és Szent Balázs-falva megmaradt templomromjai tanúskodnak erről. A Szent Balázs-hegyi templomot 2001-2002-ben részlegesen helyreállították, az innen nyíló gyönyörű kilátás miatt kedvelt kirándulóhely lett. Balatoncsicsó első írásos említése 1272-ből maradt ránk, a XIII. században német (frank) telepesek érkeztek a községbe.




  Dörgicse

Az alsódörgicsei ásatásoknál talált nőt ábrázoló agyagszobrocska utal arra, hogy itt már az őskor embere is élt, de magtalálhatók a kelták nyomai is. A falu neve eredetileg egy halfajtát jelentett, ami azt mutatja, hogy ősfoglalkozásaik között ott kellett lennie a halászatnak. Erről egyébként a XVI. századból is van adat. (Mivel hal a közelben csak a Balatonban volt, ezért valószínű, hogy a parti Akal-Dörgicséről kapta a többi falu is a nevét, a feltehetően azonos birtokostól.) A híres dörgicsei borok a rómaiak számára is ismertek voltak. Egy itt talált sírépítményen megfigyelhető egy szatír alakja, aki borral teli ivószarvat tart a kezében.

A völgyben három Dörgicse alakult ki a történelem folyamán: Alsó-, Felső- és Kisdörgicse.
Alsó-Dörgicsét egyházáról Boldogasszonydörgicsének is nevezték.
Felső-Dörgicse 1312-ben Feldergechey néven szerepel, de a XV. században már szintén az egyháza nevét viseli: Zenthpeterdergeche (Szentpéterdörgicse).
A mai Kisdörgicse a XVIII. századpan jött lére mai helyén. Elődje (1333-ban Fired-Dörgicse, a XV. században Kisfalud-Dörgicse) a török időkben elpusztult, csak hajdani templomának romjai maradtak fenn.

A három községet 1950-ben egyesítették, de a falu szerkezete máig megtartotta a különállását.. Négy szőlőhegye már a középkorban ismert volt, a szőlő ma is az egyik legfontosabb létfenntartási forrás.

A település ma már szinte teljesen műemlék. Fő nevezetessége az Alsódörgicsei részen lévő XIII. századi, román stílusban épült Boldog Asszony Templom és Kolostor. Az épület már messziről magasodik, hiszen a templom a Balaton-felvidék legnagyobb romépülete. Az 1251-ben épült templomot egészen 1738-ig használták.

A felsődörgicsei templomrom az evangélikus templom mellett található. Ez a legrégibb templom: 1082-ben már oklevélben említették. A tatárjárás során elpusztult, azonban utána újjáépítették és megnagyobbították.

A kisdörgicsei templomrom a falutól távolabb egy legelő közepén magányosan áll. A XIII. században épült templomot Szent Miklós tiszteletére emelték. A templom fala bazaltkőből van és a román stílus jegyeit hordozza magán. Ma már csak a templom déli fala és a nyugati oromfal egy része maradt meg.
 



  Mencshely

  A XIII. században említik először, mint a Váson nemzetség birtokát. Egyházáról ill. papjáról 1333-ból származik az első hiradás. Ismeretlen eredetű helynév. Egytelkes nemesi település volt. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már a római korban lakott volt (a Berki-kútnál római kori települést találtak).

A község képét a központban álló három templom határozza meg. Legrégibb közülük az evangélikus, mely túlélte a török időket, 1721-ben lett az egyházközség tulajdona, s 1791-ben alakították át mai, késő barokk formájára. A katolikus templomot az 1810-es évek elején, a reformátust 1873-ban építették. Párját ritkítóan különös, hajóorrt formázó emlékmű áll az evangélikus templom kertjében. A Gályarab-emlékművet Zsédenyi István mencshelyi lutheránus lelkipásztor emlékére állították, akit az ellenreformáció idején a veszprémi püspök gályarabságra ítéltetett és elhurcoltatott. Az emlékművet 1997-ben állították. Néhány lépésre innen, az evangélikus parókia falán emléktábla hirdeti, hogy 1849 nyarán a két Kossuth-gyermek, Ferenc és Lajos, a mencshelyi evangélikus paplak féltve őrzött menekültje volt. A községből déli irányban piros jelzésű turistaút vezet a Halom-hegyi Kossuth-kilátóba, ahonnan a Balaton egyik legszebb panorámája nyílik Tihanytól Badacsonyig. Július utolsó hétvégéjén tartják a Mencshelyi Napokat. A rendezvény kiemelkedő látnivalója a helyi csipkeverők kiállítása.
  • A falu nevezetes épülete a XVIII-XIX. század fordulóján épült késő barokk stílusú Ódor-kúria.
  • Balassi kúria a XVIII. századból.
  Zsédenyi István

(1630 k. - 1701 k.). Zsédenyi származású a családja. 1656-ban már Veszprém-varsányban lelkész, 1660-tól pedig Mencshely a szolgálati helye. Innen került Dörgicsére. A pozsonyi borzalmakat, a nápolyi utat és a gályarabságot is átélte, pedig közben agyhártyagyulladása volt. Nápoly után Szicíliába szállítják, és ott raboskodik különbözõ kikötõkben. 1676. február 11-e nagy nap neki is: szabad újra. Innen az útja: Velence, Zürich, Wittenberg, Szilézia, és így került haza. Szép verset írt Mazári Dániel tamási lelkésztársa halála emlékére. Elõször titokban végzi a szolgálatot, majd nyíltan újra Dörgicsén. 1696-ban pedig Kõvágóõrsre került.




  Monoszló

A hegyektől kerített gyönyörű völgyben, a Káli-medence keleti kismedencéjében fekvő Monoszló már a honfoglalás korától lakott volt, első írásos említése 1252-bôl. Monoszló község temploma már a XII. sz. végén, a XIII. sz. elején állott. Az épület méretei és építészeti megoldásai arra utalnak, hogy a honfoglalás korában itt kialakult három településből álló falubokor központi helye volt az eredetileg Szent Mihály tiszteletére szentelt monoszlói templom. A templom román elrendezésű és kapuzatú, apszisában gótikus épülete mai késő barokk formáját 1829-ben nyerte el.
A XIX. sz. húszas éveiben az épület restaurálása és felújítása során kapja a templom belső mai arculatát: az íveken nyugvó karzatot és csehsüveges-boltozatos födémet. Ekkor készült a templom teljes épségében máig megmaradt bútorzata, a faragott padokkal, a szószékkel.
A templom legszebb része az 1978-ban feltárt és helyreállított gótikus déli kapuzata, bélletekkel, kőből faragott életfával. Előkerült egy faragott oroszlán is.
A templom belsejében egy tábla emlékeztet arra, hogy itt temették el Monoszlói Ladomér érseket, aki Kun László király támogatója volt; sírját 1948-ban a templom megrepedezett falainak javítása során találták meg. A templom szomszédságában található a XVII. sz. közepére datált parókia épülete. A műemlék templom szabadon látogatható.

  Lodomér, Ladomér

(? - ? , 1298. jan.): érsek. 1257-től 1260-ig veszprémi kanonok, 1264 - 66-ban István ifjabb kir. alkancellárja. 1268-tól 1279-ig váradi püspök. 1277-ben a Habsburg Rudolfhoz menő m. követség vezetője. 1279-től 1298-ig esztergomi érsek. Az egyház elsőbbségének és birtokainak szívós védelmezője volt. Kun Lászlóval uralma végén ellentétbe került, s a kunok ellen keresztes hadjáratot hirdetett. A kir. halála után III. András trónra lépését ~ tette lehetővé, s András lelkes híveként a pápai igényekkel is szembefordult. Közreműködött Árpád-házi Margit boldoggá avatási perében.
- Irod. Bunyitay Vince: A váradi püspökség története (I. Nagyvárad, 1883).
 
  Hegyestű geológiai bemutatóhely

Egykori bazaltbánya, amelyben feltárul az 5-6 millió évvel ezelőtt keletkezett vulkán belseje. A vulkáni kráterben sétálhat a látogató, ahol a kihűlés közben sokszögletű, függőleges oszlopokként megdermedt bazalt lávazuhatag látható. A legalább 50 m magas bányafal kőoszlopai hazánkban egyedülállóak, de Európában is csak kevés hasonló található.
A Hegyestű bazaltkúpjánál csodálatos tájképen figyelhetjük meg a Balaton-felvidék jellegzetes formáit, a természet és ember együttélésének tipikus képét. A felhagyott bazaltbányánál található épületben létrehozott kis kiállítás tájékoztatja az érdeklődőket a Nemzeti Park természeti értékeiről, a bazalthegyekről, a Balaton-felvidék egyéb geológiai értékeiről, valamint a kézi fejtésű kiskockakő-bányászat hagyományairól. A Dunántúl jellegzetes kőzeteiből összeállított kőpark segítségével geológiai időutazáson vehetünk részt. A bemutatóhelyen kiadványok, ajándéktárgyak megvásárlására van lehetőség.





  Szentantalfa

A község történeti emlékeit kutatva az 1276-ból származó okiratban lelhető fel a neve, mely a falu védőszentje után kapott név és a "falva, fa" szó összetételéből alakult ki.
Középkori birtokosai egytelkes nemesek - csak kevésnek volt közülük jobbágyi birtoka -, királyi farkas-vadászok voltak. A település később a veszprémi püspökséghez, majd az Esterházy család birtokaihoz tartozott. A püspöki rész már 1531-ben túlnyomó részt puszta volt. 1568-ban teljesen lakatlan és 1606 után nem szerepel a dokumentumokban 1670-72-ig, mikor pusztaként jelzik. A Rákóczi szabadságharc alatt 1700-tól ismét lakatlan. 1730 után a népesedés erőteljesen megindul, 1770-hez viszonyítva a népesség száma 1785-re megkétszereződött. Szentantalfa eddigi történetében a legnagyobb lélekszámot 1890-ben érte el, lakosainak száma ekkor 678 fő volt.

Szentantalfai evangélikus templom

1659-ben (egy végrendeleti feljegyzés alapján) Szentantalfa anyaegyházközség volt, lelkésze Vépi János. Az 1700-s években Balatoncsicsóhoz tartoztak, 1719-ben azonban már helyben gyülekezeti házat építenek. 1753-ban Padányi Bíró Márton róm. katolikus veszprémi püspök elvette a balatoncsicsóiak templomát és azt az odatelepített katolikusoknak adta, az evangélikusokat elűzte. 1785 Ádvent első vasárnapján megalakult a Szentantalfai Ev. Egyház. A templom 1785-ben épült, torony nélkül, deszka-padlással, a község legmagasabb pontján, csodálatos kilátással a Balatonra és a Somogyi partokra. Az alapokat 1785 május 12.-én tették le és 1787 november 4.-n avatta fel Hrabovszky Sámuel szuperintendens. 1834-ben épült a templomhoz torony és új oltár, ez az évszám látható a bejárati ajtó felett. A toronyban 2 harang van, a kisebb 229 font súlyú, s ez a felirat olvasható rajta: „Ágostai hitvallást tartók számára 1796-ban”, a nagyobbik harang súlya 5 mázsa 65 font, 1855-ben készült. 1861-ben új lelkészlakás épül. Az orgona Budapesten készült 1869-ben, ékfújtatós, nyolc változatú, pedálos. Felújítása 1997-ben készült el, 1998 húsvétjára pedig az oltártér felújítása történt meg, új térdeplővel és korláttal.

További képek: keresztelő medence, keresztelő készlet, úrvacsorai készlet, régi hímzett szószékterítő
 
 
  Padányi Bíró Márton

(Padány, 1696. ápr. 15. – Sümeg, 1762. aug. 10.)
író, püspök, főispán

Középiskoláit valamelyik jezsuita kolostorban kezdte, és Nyitrán a Piaristáknál fejezte be. Nagyszombatban filozófiát és teológiát tanult, 1723-tól plébános Bicskén. 1729-ben nevezték ki veszprémi kanonokká és felsőörsi préposttá. A préposti javadalmat és a templomot a protestánsoktól visszaszerezte, a prédikátort eltávolította, és templomot itt is helyreállította. 1740-től nagyprépost. 1745. márc. 18-tól a veszprémi egyházmegye püspöke, a megye főispáni székébe pedig az év május 13. napján iktatták be. Rendeztette a veszprémi vár területét: három kanonoki házat építtetett, kijavíttatta a székesegyházat, és ô állíttatta a Szentháromság-szobrot. A káptalannal és a várossal sokat hadakozott, ezért szívesebben tartózkodott Sümegen. Megépíttette a városban a ma is álló püspöki palotát és a plébániatemplomot. Püspöki tevékenységét az egyházmegye látogatásával kezdte, amelynek anyaga 10 hatalmas kötetet tesz ki. Templomok, és iskolák tucatjait építtette vagy állíttatta helyre, amelyeknek jelentős részét a protestánsoktól, nem egy esetben erőszakos, hatalmi eszközökkel szerezte vissza. Az államhatalomnak az eretnekekkel szembeni kötelességeit fejtette ki az Enchiridion de fide c. munkájában, amely Bécsben (Győrben?) 1750-ben jelent meg. A könyv, vallási türelmetlensége miatt nagy vihart kavart, nemzetközi tiltakozásra a királynő elkoboztatta. Nagyvonalúan támogatott írókat műveik kiadásában, művészeket az alkotásban. Maga is sokat írt.
Sümegen a plébániatemplom előtt bronz mellszobra, Marton László alkotása áll, a Sümegi Panteonban és Márkón a katolikus templom falán tábla őrzi emlékét. A veszprémi székesegyház altemplomában fehér márvány síremléke látható.

Műveiből: Lelket őriző látogatás...Buda, 1747. – Epistola pastoralis. 1755. – Armatura fortium in fide. Taurini, 1756. – Micae et spicae evangelico-apostolicae avagy evangyeliumi kenyérmorzsalékok és apostoli búzakalászok. 1–6. Köt. Győr, 1756–1762. – Ünnep-napokon...mondott predikációk. Győr, 1761. – Naplója. (Közli: HORNIG Károly.) Veszprém, 1903.

Irodalom: PEHM [MINDSZENTY] József: ~ veszprémi püspök élete és kora. Zalaegerszeg, 1934. – TÜSKÉS Gábor: ~ és a dunántúli protestantizmus. = Vpi. Tört. Tár, 1989. 2. Veszprém, 1989. – EGERSZEGI Ferenc: ~ 1696–1762. = Történelmi köveken. Sümeg, 1991. (Sümegi írások 3.) – BODOSI György: ~ feddő levele. (v.) = Somogy, 1997. 5. sz.
(Forrás: Veszprém Megyei Életrajzi Lexikon)
 
  Sebestyén Gyula

(Szentantalfa 1864. márc. 7.-Balatonszepezd 1946. febr. 12.)
néprajzkutató, író, irodalomtörténész.

Középiskoláit Veszprémben, Pozsonyban és Debrecenben végezte. A budapesti egyetemen magyar és német irodalmat, nyelvészetet, esztétikát és magyar őstörténetet hallgatott. 1893-tól a Nemzeti Múzeum könyvtárának munkatársa. Doktori vizsgát 1901-ben tett, és még abban az évben kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum őrévé. 1905-től az intézmény igazgató-őre. Az MTA-nak levelező, a Kisfaludy Társaságnak rendes tagja. 1892-től 1918-ig az Ethnográphia társ- majd főszerkesztője. 1897-től a Néprajzi Társaság főtitkára, 1911-től alelnöke, 1917 után elnöke, 1920-tól tiszteleti tagja.

A Dunántúl néprajzi feltárásához a Magyar Népköltési Gyűjtemény 8., balladákat, dalokat, románcokat tartalmazó kötetével járult hozzá. Nevéhez fűződik a Dunántúlon is hamar kibontakozó önkéntes néprajzi gyűjtőmozgalom megszervezése. 1911-től a Folklore Fellows magyar osztályának elnökeként országos népköltészeti, népzenei, néphit- és szokásgyűjtést indított. 1916-tól a Nemzeti Múzeum osztályigazgatója volt az 1919-ben történt nyugdíjazásáig. Balatonszepezdre vonult vissza. A Balatoni Társaság létrehívójaként, helyettes elnökeként alapította meg a Balatoni Kurír című lapot és 1921-ben a Balatoni Évkönyvet. Figyelemreméltó szervezőmunkája, amelyet a badacsonyi Balatoni Emlékmúzeum, a keszthelyi Országos Könyvtár és Dunántúli Központi Múzeum, a Balatoni Társaság és a Balaton idegenforgalmának kultúrálttá tétele érdekében fejtett ki. Batsányi János és Eötvös Károly kultuszát aktívan erősítette.

Bujdosó néven néprajzi kutatásait is feldolgozó színjátékokat írt: Ekkehard. (Tragédia.) 1925-1933 - Magyar misztérium. Téli alakoskodó játék. 1936.
Balatonszepezdi villája falán emléktáblát helyeztek el, kertjének végében rovásírásos kőoszlop emlékeztet a hun-székely rovásírás kutatójára. Gyermekévei falujában, Köveskálon az alsó református temetőben nyugszik.


Néhány az interneten fellelhetô link amely érdeklôdésre tarthat számot.



Levél a Webmesternek
© MKE 2006